Oldal kiválasztása

Ahogy érzed

40 éves születésnapom után arra ébredtem, hogy nem tudok aludni. Néhány hét után teljesen kikészültem.
Elhatároztam, hogy helyrehozom az alvókámat természetes módszerekkel. Erről szól ez az oldal.

 

RólamKapcsolatfelvétel

Minőségi alvás nélkül nincsen teljes élet

“Az alvás egy olyan állapot, melyet azért hozott létre az evolúció, hogy az ébrenlét állapota alatt elszenvedett sérüléseket meggyógyítsa a test.” – tartja a feltevés. Valójában az alvás rendezi össze bennünk mindazt, ami fontos, segít elszakadni attól, ami nem lényeges, s közben a legcsodálatosabb módon gondoskodik arról, hogy a testünk kipihenje magát, s hogy túléljünk és határtalanul fejlődni tudjunk.

Rólam

40 éves koromig úgy aludtam, mint egy kisbaba. Bármi történhetett, ha letettem a fejem, átaludtam az éjszakát. Huszonévesen az egyik barátom mondogatta mindig: “Majd alszunk, ha meghalunk”, s bevallom sokáig úgy éreztem, hogy ez a jó hozzáállás. Az élet úgyis csak egy villanás, miért pazaroljam el az ⅓-adát arra, hogy alszom? Élni kell, amíg lehet. Nem sejtettem még akkor, hogy “a bab nem hús”, s hogy a természettel szembemenni nem igazán bölcs dolog. Az életben mindennek értelme van, s ez alól nem kivétel az alvás sem.

1 hónappal a 40. születésnapom után belesodortam magam egy álmatlan időszakba. Hetekig napi 1-2 órát tudtam aludni, s azt is nagyon felületesen. Teljesen kikészültem, s bár éppen ekkor vártuk a 2. kisbabánkat a feleségemmel, rendszeresen eszembe jutott, hogy “nyomok egy RESET gombot”, mert így nem lehet élni. Vonszoltam magam végig a napokon, s kegyetlenül szenvedtem. Esténként intenzív fél órákat futottam, hogy fáradtan essek az ágyba, de az elalvás nem ment. Mindenkivel, akivel csak találkoztam, arról beszéltem, hogy alvás, alvás, alvás. Szörnyű erre az időszakra visszagondolni, azt hittem becsavarodok. Az imádott családom tartotta bennem a lelket és az, hogy a gyermekeimnek egy épkézláb apa kell, nem egy neurotikus bolond. “Rengeteg mindent sikerült már megoldanom az életben, meg kell oldanom ezt is.” – Ez járt a fejemben.

Annyit tudtam egyedül, hogy nem akarok semmilyen altatót / gyógyszert szedni, mert az függőséget okoz. Másrészt az is bennem volt, hogy nem akarom kiadni a saját kezemből az irányítást. Ha 40 éves koromig tudtam jól aludni, akkor a képesség bennem van, s csak arra kell rájönnöm, hogy mit rontottam el. Hosszú kutatómunka következett, olyan embereknek a tapasztalataira voltam kíváncsi, akik legyőzték a saját álmatlanságukat gyógyszerek nélkül. Szerencsére találtam egy néhányat itthon is, külföldön is, s az ő történeteik és útmutatásuk alapján elindultam kifelé a gödörből. Az út hosszú volt, vissza-vissza estem az álmatlanságba rövidebb-hosszabb időkre, még évek múltán is. Arra is rájöttem, hogy az agyam megtanulta azt, hogy létrehozza az álmatlanságot – mint egy recept egy ételről, amit már megcsináltál egy párszor -, s ezért a tudatosság olyan szintjére kell lépnem, amivel “túljárok a saját elmém eszén”, pontosabban az automatizmusán. Ha úgy tetszik, ki kell cseleznem a saját gondolataimat. Viccesen hangzik, de valójában erről van szó minden esetben, amikor az ember sikereket ér el egy területen, hiszen a gondolataink és hiedelmeink tartanak benne a rossz élethelyzetekben.

Ma már többnyire kitűnően alszom, és semmi olyat nem szedek ehhez, amit nem a természet alkotott. Hiszem, hogy az életben mindennek van megoldó képlete, s ha csak nem valami egyéb klinikai oka van, az ember számára az alvás természetes (és újratanulható). 5 évnyi kutatás és megannyi életmódbeli változtatás után ki merem jelenteni, hogy mérnöki pontossággal tervezhető és végrehajtható az előttünk álló, igazán pihentető és re-vitalizáló (élettel feltöltő) éjszaka.

Elhatároztam, hogy megosztom a világgal azt, amit az alvásról tanultam, hátha ezzel hozzá tudok járulni egy tudatos és örömteli emberekkel teli világhoz.

Hiszem, hogy ha mindannyian ki tudjuk aludni magunkat, akkor sokkal jobb döntéseket hozunk a jövőről is.

Kapcsolatfelvétel

Üzenetküldés