La Fortuna és az Arenal vulkán

Átbuszozás Monteverdéből La Fortunába 8 óra alatt....
2004-08-10
Reggel 6-kor keltem, lezuhanyoztam, összepakoltam és reggeliztem egy gyorsat, majd kisiettem a hostel elé, amivel szemben a nap egyetlen La Fortuna irányába közlekedő reggel 7-es járata indult. A busz maga volt a tragédia, régi, gáz, koszos zörgős busz de működött és ez volt a lényeg.

Sajnos nem közvetlen busz volt, hanem ez csak a 40 km-re lévő Tilaranba ment, ahonnan 12.30-kor ment tovább egy másik járat La Fortunába. A Tilaranig vezető 2,5 órás út szép volt, csak a beleimet is kirázta a sok gödör, s a 3 óra várakozás igazán nem hiányzott. A la fortunai járat már egy fokkal jobb volt és itt az út sem volt annyira ciki. Tilaran-t elhagyva az Arenal-tó mentén vezetett az út, melynek a túlsó végében volt az aznapi célpont. Az idő sajnos elég vacak volt és felhős, így a csodás Arenal vulkánból ekkor még semmit sem láttunk. Mentünk, mentünk mentünk, aztán sok sok megállás és elindulás után du. 3-kor beértünk La Fortunaba. La Fortuna, mely ma már komoly turistacélpont a mellette fekvő Volcan Arenal Nemzeti Park által vált híressé. Az Arenal vulkánnal kapcsolatban meg annyi a fontos említenivaló, hogy Costa Rica legszebb - rendesen fain kúp alakú - vulkánja, mely folyamatos aktivitásának köszönhetően szinte éjjel-nappal ontja magából a lávát. Ezt sajnos nem mindig lehet látni az esős évszakban és én sem reméltem, hogy részem lehet egy kitörés - még ha csak apró is - megfigyelésében. Szerencsére tévedtem.

A buszról leszállva ismét hostelügynökök támadtak meg, s 3 ugyancsak a buszon utazó kanadai lánnyal együtt elmentem egy igen lepukkant helyre, onnan meg tovább egy másikra, aztán a végén egy kis fogadóban találtam egy szobát 8 dolcsi / éjszakáért. A poén csak az volt, hogy az ügynökök 4 dolláros szobákat emlegettek ingyen internethasználattal, aztán amikor az adott helyekre elértünk akkor se internet se 4 dolláros díj. Ki is osztottam az egyik srácot, már a végén a sok osztástól azt hitte a gyerek, hogy kártyázunk. Holott ámbár keresztül és múlva az idő hirtelen kitisztult és az 1633m-es Arenal Vulkán egyszer csak teljes valójában megmutatta magát. Tényleg nagyon szép formájú volt, de nem volt hó a tetején (nyilván), szóval az ecuadori Cotopaxi vagy a chilei Villarica még mindig nyert volna a szépségversenyben. A fogadómmal szemközti hotel tulajdonosa akciós 20 dolcsiért ajánlott egy du. 5-kor induló termálfürdőzéssel összekötött vulkánbámuló túrát, azazhogy előbb a vulkán és a láva megtekintése volt a program, majd egy közeli, a vulkánnal szembeni Baldi nevű termálfürdőben egy kis ejtőzés (közben meg továbbra is a lávafolyam figyelése, mivel a termálfürdő a vulkánra néz.) Mivel én ezért jöttem ide, ezért 20 dolcsi ide vagy oda, azonnal elfogadtam az ajánlatot és az egyik kanadai lányt még sikerült is rábeszélnem, hogy jöjjön velem. A lányt Fleur-nek hívták, huszonegynéhány éves fizikoterápiás tanár és ottawai. Meg persze tetszett nekem de nem nyertem hangszórót végül. Együtt mentünk tehát a délutáni 4 óra hosszás programra.

Először bekocsikáztunk az Arenal Nemzeti Parkba és felmentünk egy kilátópontra, ahol a naplementében vöröslő Arenal-ból csordogáló lávafolyást figyeltük kb. 1 órán keresztül (mondanom sem kell, hogy óriási stenk volt, ilyet még soha nem láttam), majd este 7 órára lementünk a termálfürdőbe, és egészen este 9-ig áztunk, mint a rongy. Közben meg fűtöttem a csajt ezerrel de az 50 fokos víz ellenére is a jég nyert. Melyet nem sikerült megtörni. :( Mindazonáltal kellemeset beszélgettünk, majd a túra keretében fél 10-re visszabuszoztunk La Fortunába.

Az este hátralévő részében már semmi nem történt, csak vettem egy sört és egyedül megittam (mivel Fleur úgy döntött, hogy bealszik a barátnőivel együtt.... unalmas népség), majd a pousada tulajdonosával beszélgettem egy ideig és kicsivel 10 után meg elaludtam. Ez a nap is pörgős volt, hohóóóóóóóóóó.

Visszatérés San Joséba és egy kis számítógéppel kapcsolatos rohangálás
2004-08-11
Kelés reggel 7 körül, odakint esős borús idő, gyors reggeli, bepippanás az eső miatt és 9.45-ös busz elkapása, majd tűzés tovább. A kanadai lányok eddigre már kijelentkeztek a szobájukból, így nem sikerült tőlük elköszönni. Hát, így jártam. A buszom sajnos nem közvetlen járat volt, hanem csak Ciudad Quesada (vagy másnéven San Carlos)-ig ment ez még 2,5 óra San Josétól. Szerencsére San Carlosból az odaérkezés után 20 perccel már volt is egy busz tovább, így fél 12-kor már San José felé döngettük az utat. Az idő hol kiderült, hol beborult, még La Fortuna elhagyása után egy időre ki is sütött a nap és az Arenal vulkán is odakacsintott egyet de San Carlos és San José között már szinte végig esett az eső. Du. 2 óra lehetett mire beértem San Joséba.

Megérkezés után azonnal fogtam egy taxit és eldzsaváztam a már korábbról ismert Hostel Pangea-ba. Itt lecuccoltam, majd felhívtam az Apple-t az USA-ban (valamilyen csoda folytán a hostelből ingyen lehetett Amerikát hívni), s bár nem sokat tudtak segíteni, javaslatukra rákerestem az interneten a helyi Apple kirendeltségre és fél óra múlva már egy buszon ültem a San José külvárosában található Curriabat felé. Fél 5-re meg is találtam az Icon S.A. nevű céget, mely az Apple Macintosh costa ricai hivatalos márkakereskedése és szervíze. Miután előhozakodtam a problémámmal, egy pár percig tesztelgették a hálózati adapteremet, majd közölték, hogy elromlott és ezt nem lehet megjavítani, mert az adapter maga úgy van összefröccsentve és nem lehet szétszedni. Na szevasz, Apple California. Az egyetlen megoldás a csere, de mivel a garanciám már lejárt, így vennem kell egy újat. Viszont sajnos az adott pillanatban nem volt nekik új, így azt ígérték, hogy majd felhívnak ha lesz. Mondtam a gyerekeknek, hogy nekem ez nagyon fontos és nem tudok várni, mert dolgoznom kell a géppel (meg hát mennem kell tovább Nicaraguába), mire egy fél óra kétségbeesett rimánkodás után az egyik srác "kitalált" valamit és 10 perc múlva hozott nekem egy vadiúj adaptert. Szerintem egy új gép dobozából nyúlta ki, de nem számított. Bosszankodva de "boldogan" fizettem ki a 90 dolláros számlát. Komolyan mondom, hogy azon gondolkoztam, hogy ha ez most nem jön össze, akkor abbahagyom az ahogyerzed.hu-t és minden computeres dolgot, mert már nem bírom tovább ezt az állandó szívást. A másik meg, hogy ilyen extra költségeket nem terveztem be és már nem akarok többet költeni a gépre. Szomorúan konstratáltam az Icon-tól való távozásomkor, hogy sajnos az Apple is ugyanolyan szar mint a HP meg a Sony, meg az összes többi cég. Legyártják a gépeket és azok szépen - ahogyan meg van írva - egy bizonyos idő után elkezdenek elromlani, te meg veheted az újabbat. Igaz, hogy a Windows is elég gyér meg állandóan akadozik, de a PC-nél legalább a hardware-ekkel nem volt túl sok problémám. Na mindegy, erről ennyit.

Curriabatból egy fél csirke bepuszilása után buszoztam vissza San José belvárosába. A visszavezető úton egy itt élő buenos airesi sráccal dumáltam, aki az argentin gazdasági krízis miatt menekült ide 2 évvel ezelőtt. A belvárosba érve a computerproblémámból adódó "hirtelen ijedtségre" vettem egy új kis hátizsákot is, mert a változatosság kedvéért a régi kezdett már szétszakadni lassan. DE JÓÓÓÓ, végre költehettem egy kis lóvét!!!!!!!! Grrrrrrrrrrrrrrrr.

A délután és az este hátralévő részét a hostelben tölöttem internetezéssel és tévézéssel, majd egy élénkítő vacsorázás után 22.30-kor elvonultam aludni. Ennyi volt San José, másnap irány Manuel Antonio 1 napra, aztán bye bye Costa Rica!

Folytatás: Manuel Antonio Nemzeti Park (2004.08.12. - 08.13.)